Olvasói levél- Térjünk át tápszerre?

Forrás

Nem gondoltam volna, hogy valaha is eljön majd az a pillanat, amikor egy olvasó azért fordul hozzám, hogy segítséget kérjen, nekem mi a véleményem a helyzetével kapcsolatban. Anonimitást ígértem neki és felajánlottam, hogy egy bejegyzés formájában megjelentetem a levelét, hátha így nagyobb támogatást kap vagy esetleg olyan információkat, melyekről eddig nem tudott.

Kedves Anya blogol!

Egy gyerekes édesanya vagyok, a kislányom 4 hónapos, anyatejes baba. Az utóbbi két hónapban a védőnői méréseknél nem úgy alakult a súlya, ahogy a védőnő szerette volna. Az egyik hónapban csak 300 grammot hízott, a másikban csak 200-at. Azt mondta a védőnőnk, ha szeptemberben nem hozza minimum az 500 gramm hízást, akkor el kellene gondolkodnunk azon, hogy tápszerre van szükség. De én nem szeretnék tápszerre áttérni. Neked erről mi a véleményed?

Üdv

Az anyaság tele van nehéz döntésekkel, amiket nekünk kell meghozni a gyerekeknek ebben az életkorában, hisz ők még nem tudnak dönteni. Nem tudjuk tőlük megkérdezni, hogy Kislányom, szeretnél tápszert is? Szükséged van rá? Kevés a tej, nem finom? Nem egyszerű, a saját bőrömön is tapasztaltam. Leírom inkább, hogy velünk mi történt, hogy döntöttem és mi lett ennek az eredménye.

A kisfiamnál nem volt gond a szoptatással, 11 hónapos koráig szoptattam és saját magát választotta le.
A kislányommal tavaly másképp alakult a helyzet. Nem akart szopizni az elején. Így késve is indult meg a tejtermelésem és a második hónaptól nem volt már az igazi. Nem hozta közel sem a nagykönyvben előírt, havi 500-600 gramm gyarapodást. Nálunk is ezt a 200-300-at produkálta, ráadásul hosszra is két havonta nőtt kb. 1-2 cm-t. 

A negyedik hónapban a védőnőnk javasolta, hogy pótoljuk ki tápszerrel az anyatejet, mert véleménye szerint keveset hízik, valószínűleg nincs elég tej. A gyerekorvos gondolkodás nélkül felírta a receptet, miután átbeszéltük, hogy szerintem mindent megtettem azért, hogy elég tejem legyen. Sokat van cicin, igény szerint szoptatok, iszok szoptatós teát, szedek vitamint, próbálok pihenni (már amennyire lehet), iszok elég folyadékot. Egyszerűen ennyi telik tőlem, több nem. Arra nem térek ki, hogy lelkileg mennyire megviselt a tudat, hogy nem vagyok elég neki, nem tudom megadni azt a mennyiséget, amit szeretnék, amire szüksége van. És egyszerűen nem értettem, hogy miért. Hisz a fiamnak sikerült és semmit se csináltam másképp. Mit rontottam el? Igény szerint tettem cicire, naponta vagy 10X szopizott. Volt amikor hosszabb ideig, máskor rövidebbig. De úgy gondoltam, ha nem kell neki, akkor nem erőltetem, az csak rosszabb lesz.

Szóval ott volt a kezemben a recept, gondolataimban a védőnő szavai, hogy kevés a tejem, a szívemben meg az a gondolat, hogy elégnek kell lennie, mert nem sírós, nem érzem, hogy éhes lenne és mindent megteszek. De nagyobb volt nyilván a félelem bennem és kiváltottam a receptet, elkezdtem adni neki szoptatás után a tápszert.

Nem kellett hozzá sok idő, a gyerek rájött arra, hogy a tápszer valamiért jobb neki és elkezdte a szopizást hanyagolni. Gondoltam cumizavar, elkezdtem fejni, ami nem volt egyszerű, nem sikerült annyira. Próbálkoztam mellre tenni, de üvöltés lett a vége, éljen a cumi. 

Pár hét múlva azt vettem észre, hogy már csal alváskor hajlandó szopizni, de az is kimerül abban, hogy szív kettőt, alszik és a szájában tartja. Vérzett a szívem, próbáltam fejni, masszírozni, de apránként egyre kevesebb lett a tejem. Aztán hagytam. Ha ezt szeretné, akkor legyen ez. És kb 2 hónap alatt áttértünk teljesen a tápszerre.

És mit tapasztaltam? Az első hónap után nagyobb bízást mutatott, majd ugyanúgy havi 200-300 grammokat. Pedig megette tápszerből a maximumokat. Erre kinyögte a védőnő, hogy amúgy vannak ilyen babák, hozzátáplálás után fognak jobban hízni. Ergo, maradhatott volna az anyatej, hisz táppal is ugyanannyit hízott. És igen, amint elkezdtük a hozzátáplálást, ő akkor hozta a maximum hízásokat. Mert nem egyforma minden gyerek.

De visszatérve a kérdésre, nehéz válaszolni arra, hogy mint tegyen ilyen helyzetben a szülő. Szerintem azt, ami az adott helyzetben a legjobb megoldásnak tűnik. 

Nem megyek bele, hogyan lehet serkenteni a tejtermelést, mert a csapból is ez folyik. Nyilván, ha valaki szoptatni szeretne, mindent megtesz.

Nyilván, ha azt érezzük, hogy a baba éhes, de nem jön már a tej, ha várunk egy kicsit és utána se elég neki, akkor igen, szükség van a tápszerre és nincs ezzel semmi baj.

De mi van akkor, ha keveset hízik, de láthatóan kiegyensúlyozott, nem éhes? Akkor mit tegyünk? Nehéz kérdés. Ti mit javasolnátok a levélírónak? Mit tennétek?

Ha szeretnéd, hogy a babavárással vagy neveléssel kapcsolatban a problémáid, kérdéseid megjelenjenek a blogon, hátha olyan választ kapsz, amire épp szükséged van, akkor írj bátran e-mailt:

konyvesem@gmail.com

A neved, e-mail címed nem kerül közzétételre.